2013. december 25., szerda

29.Rész -Érted jöttem-

Sziasztok. Meghoztam nektek a 29.részt. Ez az utolsó előtti, már tényleg nincs sok hátra, egyetlen rész és egy epilógus, és vége. :( Várom a visszajelzéseiteket, nagyon fontos nekem, főleg most. Jó olvasást.
ui: A zene amit linkeltem nektek, a blog zenéje, ha láttátok a trailert, azt hiszem nem kell bemutatni, nekem ez a zene egybeforrt a bloggal. Akármikor hallom, Roxyék jutnak eszembe.


 "A szerelem nem ismeri saját mélységét, amíg az elválás órája nem ütött."

Az élet kiszámíthatatlan. Soha nem tudhatod mikor tartogat számodra jót, vagy rosszat. Bármelyik pillanatban meggazdagodhatsz egyetlen lottó szelvény segítségével, vagy éppen egy pillanat alatt zuhanhatsz a mélybe. E kettőben közös a pillanat, egy apró másodperc ami olykor boldoggá tesz, olykor pedig porrá zúz. Én egyik érzést sem tudom megélni igazán. Boldog lehetnék amiért Harry lát engem, mégis beárnyékolja a tudat, hogy csak egy szellem vagyok. Viszont bánatra sincs okom, mert vele lehetek. Szörnyű azzal a tudattal velük lennem, hogy hamarosan el kell őket hagynom. De ha a boldogságukra gondolok, megéri magam feláldozni. Ha az életüket szebbé tehetem, egy percig nem bánom majd, hogy eladtam a lelkem az ördögnek.

Több mint fél év telt el a halálom óta. Elérkezett a karácsony. Emlékszem tavaly a szüleimnél töltöttük Liammel az ünnepeket, a szilvesztert pedig együtt a fiúkkal, azon az estén rabolt el Holman, ott kezdődött el minden. Tragédiák sorozata, és életem legszebb emlékei is ide köthetőek. De ez a nap már más volt, minden szempontból. Holmantól már nem kellett félniük, de ami a legrosszabb, én nem ünnepelhettem velük. Hiába voltam a közelükben, mégsem éreztem úgy, hogy velük lennék. Senki nem nézett rám Niallon és Harryn kívül, de őket sem érinthettem meg, ami nagyon hiányzott, mikor az ajándékokat bontották ki megölelték egymást, amit velem nem tehettek meg. Niall néha próbált velem beszélgetni, de nem foglalkozhatott egész este velem. Harry sűrűn a tükörbe nézett, amit a nappalijában is felállíttatott, még mindig nagyon félt, hogy egyszer csak eltűnök. Ha tudná, hogy ez hamarosan bekövetkezik...

Jó volt látni Harryt kicsit felszabadultabbnak, az utóbbi időben mindig csak szomorú volt, de amióta együtt álmodunk, minden megváltozott. Mintha kicserélték volna. Éppen őt néztem, mikor a szemem sarkából mozgolódást vettem észre. Nem láttam mi az, mégis egy félelmetes érzés kúszott belém. A gyanúm pillanatokkal később beigazolódott. Holman közeledett felém, vigyorgott. Nem tudtam mitévő legyek, csak ordítani tudtam.

- Niall! - a fiú ránk kapta a tekintetét, de szegény nem sok mindent tudott tenni.

Holmant semmi nem állíthatta meg. Félelmetes alakja felém tornyosult, nem éreztem mást, csak hideget. Egyedül Niall vette észre mi történik a szobában, megkövülten bámult engem és Holmant.

- Érted jöttem - suttogta mély reszelős hangján.

- De-de még nem járt le az időm - dadogtam félelmemben, mire elnevette magát.

- Tudod kicsi Roxy, az ördögben nem bízhatsz - nevetése egyre erősödött, hátráltam tőle, de felesleges volt, erős karjával megragadott és húzott magával.

- Ne vigye el! - Niall ordítva közeledett felénk, a többiek ijedten kapták rá a tekintetüket, és kérdezgették, hogy mi baja van, de nem válaszolt,  megállt előttünk, és értetlenül bámulni kezdett engem. - Mi ez az egész?

- Vele kell mennem Niall - szemeim megteltek könnyekkel ahogy rá, majd Harryre pillantottam, aki csak engem látott a tükörben.

- Mi az, nem mesélted el ezeknek? - vigyorgott Holman mellettem, kérdésére megráztam a fejem.

- Mit kellett volna elmesélnie? - kérdezte óvatosan a szőkeség.

- Mi történik? - kérdezte izgatottan Harry. Niall felemelte a kezét, hogy hallgasson.

- Adjon egy órát, egyetlen órát, hogy elköszönhessek tőlük, kérem - hangom esdeklő volt, térdre rogytam Holman előtt.

- Elköszönni? Roxy, mondd el végre mi ez az egész! - az ír fiú kétségbeesve állt előttünk.

- Egy órát! - kértem újra. Holman megforgatta a szemeit és elengedett.

- Rendben, ennyit még kibírok, fogjuk fel úgy, mint utolsó kívánságot - nevetett, majd eltűnt, mintha ott sem lett volna.

A földön összeroskadva sírtam. Harry látta ezt a tükörből, és mellém rohant, próbált volna megölelni, vagy csak hozzám érni, de kétségbeesett kapálózása utánam nem járt sikerrel.

- Valaki elmondaná végre mi folyik itt?! - nem tudtam szerelmemre pillantani, hisz tudtam, hogy nem sokára el kell hagynom őt.

- Niall, egyezséget kötöttem Holmannal, megígérte, hogy nem bánt titeket ha vele megyek. A baleset is az ő bűne, ha nem adom neki a lelkem, életetek végégig bántott volna titeket! Muszáj volt! - hadartam gyorsan, könnyes szemekkel Niallra nézve.

- Képes voltál erre? Miattunk? - a szőke fiú mellém térdepelt sajnálkozva.

- Mindent odaadnék, hogy boldogok legyetek.

- És mi lesz vele? - nézett Harryre, akinek fogalma nem volt mi folyik körülötte, úgy ahogy a többi fiúnak sem.

- Muszáj elköszönnöm tőle, de előbb Liamtől, kérlek mondd meg neki, hogy nagyon szeretem, és vigyázzon Harryre. De csak azután mondd el neki, miután elmentem, kérlek - olyan nehéz volt kiejtenem a szavakat, nem akartam búcsúzkodni. Niall bólintott és folytattam. - Harryt kérd meg, hogy aludjon, beszélnem kell vele. Figyelj Niall, talán most beszélünk utoljára, ezért szeretném megköszönni, hogy mellettem voltál, ha nem vagy sok mindent nem tudtam volna megoldani. Nagyszerű barát vagy - kezemet az arcához nyújtottam, lágyan megsimogattam, talán érezte, de nem vártam meg a reakcióját, elindultam Harry szobája felé. Utoljára álmodni akartam, csak vele.

Harry még mindig nem tudta mi történik, de engedelmeskedett Niallnak, és a szobájába sietett utánam. Kivágta idegesen az ajtóját, én már az ágyán feküdtem, egyből megpillantott a tükörben, felsóhajtott megkönnyebbülten és elmosolyodott.

- Mi a baj?

Az ágyra feküdt ő is, többé nem szólalt meg, lehunyta szemeit, percek múlva már máshol jártunk, távol minden rossztól, de a gondolat, hogy el kell válnunk továbbra is kínzott, amit el kellett neki mondanom.

Az Eiffel torony kilátójában találtuk magunkat. A szél süvítve közelített meg minket, nagyon hideg volt, amint megpillantottam Harryt, a karjaiba vetettem magam, és zokogni kezdtem. oltalmazóan átölelt, és csitított. De én továbbra is szorosan tartottam őt, fejemet kabátjába fúrtam, beszippantottam illatát, azt szerettem volna, ha a pokolban a kínok kínját élem át, emlékezzek erre az illatra, ami talán átsegít majd a holtponton, mélyen elraktároztam magamban, majd ráemeltem a tekintetem. Zöld szemei ragyogtak, akárcsak egy drágakő, ajkai szétnyíltak, megakart szólalni, de megelőztem, ajkaim az övéire tapadtak. Nem akartam beszélni, csak tenni azt, amire emlékezni akarok majd. Csókjára, ajkai puhaságára, bőre illatára. Mert csak ezek lesznek velem belőle. Az emlékek.

Kócos hajába túrtam, szinte egyenként végig simítottam minden tincset, majd újra szorítottam őt magamhoz. Minden közös pillanatunk, minden átélt jó emlékünk végig futott előttem. De a csóknak egyszer csak vége szakadt, szemei újra engem kémleltek, kíváncsi volt a válaszra.

- Harry - lehajtottam a fejem, hogy ne kelljen a szemeibe néznem, de ő megfogta az állam és felemelte azt.

- Ugye... ugye nem mész el? - szegezte nekem a kérdést.

Elfordítottam a tekintetem, újra könnyekkel teltek meg a szemeim, végig néztem az előttünk elterülő városon. Olyan gyönyörű volt, a hóréteggel ellepett házak teteje, csend volt. Az én lelkem mégis üvöltött, rettentően haragudtam az életre, a sorsra, Istenre. Mindenkire akinek köze van ahhoz, hogy idáig jutottunk.

- Nem lehetek veled többé, el kell mennem. Neked új életet kell kezdened, nélkülem - még mindig a távolba révedtem, de mikor megszólalt, kénytelen voltam ránézni.

- Itt hagysz? Nem szeretsz már?

- Mindennél jobban szeretlek, Harry. De nem maradhatok, nekem máshol van a helyem.

- Nem máshol! Velem kell lenned! Kérlek!

- Szeretlek, ezt soha ne feledd - újabb csókot loptam tőle, egy apró leheletnyi csókot, az utolsót. Megszorítottam a kezeit, majd elengedtem. Lábaim alig akartak elindulni, minden lépéssel a lelkemből szakadt ki egy darab.

A kilátó korlátjához rohantam, hallottam kétségbeesett kiáltásait, de többé nem fordultam meg. Átmásztam a korláton, mikor megéreztem Harry kezeit az enyémeken, kirántottam szorításából, levetettem magam a mélybe. Zuhantam. Minden hópelyhet ami a földre hullott, szinte egyesével tudtam megvizsgálni, lassított felvételként pörgött le minden körülöttem. Hangja még mindig  a fülemben csengett. A becsapódás előtt ébredtem fel.

Felültem az ágyon, Holman már ott várt engem, nem kellett kétszer szólnia, elé sétáltam mint egy robot, próbáltam elfojtani minden bennem kavargó érzelmet, próbáltam üresnek lenni, de amennyire próbáltam annál jobban fájt. Megragadta a karom, egy utolsót pillantottam az éppen ébredező szerelmemre, majd behunytam a szemeimet, minden elsötétült előttem. Csak egy erős kézszorítást éreztem. A testem hirtelen ólom súlyú lett, az érzékeléseim visszatértek. Az agyam ezerrel pörgött, gondolatok tömkelege cikázott ide-oda bennem. Máshogyan éreztem magam mint azelőtt, de szemeimet még mindig nem nyitottam ki. Féltem mit látok majd magam előtt, lelkeket akik tűzben égve ordítanak majd nekem? Vagy magával az ördöggel találkozom? De semmit nem hallottam ami ezt bizonyította volna. Csak egyetlen hangot: Harryét.

44 megjegyzés:

  1. uristen. itt zokogok már vagy 5 perce. :''(( mond, hogy nem lesz szomorú a vége! légysziii. :'c

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha elmondja, úgy nem lesz élvezetes olvasni az utolsó részt! :)

      Törlés
    2. Örülök, hogy sírtál rajta, viszont igaza van A lánynak, nem mondhatom el mi lesz. :( De pár nap és kiderül. :)
      xx

      Törlés
  2. uhh... Rengeteg kérdés kavarog bennem :D
    Rettentően kiváncsi vagyok hogy milyen lesz a vége. Imádom a blogod!! <3
    Puszi :*

    VálaszTörlés
  3. ne hagyd abba kérlek :3 nincs valami megoldás hogy folytasd a blogot ?:(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, már nem szeretném folytatni, sajnos itt vége lesz. :(
      xx

      Törlés
  4. Uhh...alig bírtam elolvasni, mert nem látok a könnyeimtől! Nagyon remélem, hogy valami csoda történik és boldog vége lesz!
    Siess a következővel, mert már nem bírom ki!
    ölel, puszil, Diush

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, örülök, hogy te is könnyeztél egy kicsit, én is sírtam megint miközben írtam.
      Köszönöm, hogy írtál.
      xx

      Törlés
  5. Ajjjjjjjj :( :( :( :'( Harry mentse meg Roxy-t és legyen "happy end" kéééééééééééérlek... Nem bírnám ha rossz lenne :(
    Köszönjük Szilvi <3 <3 <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia... bármi lehet.
      Nagyon szívesen, én köszönöm, hogy vagytok nekem. :)
      xx

      Törlés
  6. Neee! Nem merek belegondolni,hogy mi fog a végén történni...remélem nem ez lesz a vége...én nem akarom. Mert tudom,hogy ez egy történet,ez egy blog,de tudod én sokat gondolkodom Roxy-ról és erről az egész sztoriról és úgy érzem,mintha mindig is ismertem volna Roxy-t,úgy érzem,mintha ismerném őket..és olyan nehéz lenne őt elengedni....gyűlölöm Holmant! Csak reménykedem ,hogy az igazság és a szerelem győz...és most pedig tovább sírok....:((

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia.
      Mindig olyan boldog vagyok mikor azt írjátok, hogy közel érzitek magatokhoz Roxyt, én is ugyanezt érzem, de mivel ő az én szereplőm ez így helyes, viszont az, hogy ti is így gondoljátok már csak hab a tortán. Köszönöm. :)
      xx

      Törlés
  7. Én ezt most nem értem. Akkor mégsem vitte magával? Remélem minden jóra fordul, vagyis ami a történtek után jó lehet.
    Nem mondom el újra milyen csodálatos ez a blog, a történet, AZ ÍRÓ,stb, mert úgy is tudod!
    Remélem hamar jön a kövi rész. Puszi :)

    VálaszTörlés
    Válaszok

    1. Elgondolkodtam...Ha jól gondolom az utolsó mondat egy csattanó, a kövi részben meg ki is derül, miért. Nem tudom, de én így gondolom. Nem tudom hogy lehetséges, de sokszor elgondolkodom a részek után, hogy következhet az a rész után..Volt,hogy még köze se volt ahhoz, amit én gondoltam, de ez a rész! Pont így gondoltam, ezek után remélem a következő rész is olyan lesz! Bízom benne. Sok jót ki lehet hozni ebből a történetből.
      Szeretnék egy számomra fontos kérdést feltenni.. E-mailbe. Le tudnád írni az e-mail címed? Előre is köszi:)

      Törlés
    2. Szia... jól gondolod az utolsó mondatot... csattanó, de, hogy jó vagy rossz irányba az a következő részben derül ki.

      Itt az e-mail-em: sziszka860@gmail.com

      xx

      Törlés
  8. úristen végig zokogtam. Imádom. Remélem nem lesz szomorú vége . Kár hogy nem sokára the end.
    Az elejétől követtem a blogodat. igaz hogy akkor még nem tudtam hogy kell komizni és feliratkozni, úgy hogy nagyon nehéz lesz elszakadni a blogtól. Na nem "dumálok" tovább: KÖVITTTT !

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, nyugodtan dumálhatsz, szeretem, ha írtok nekem.
      Én is sajnálom, hogy vége lesz, de nem húzhatom tovább. :(
      xx

      Törlés
  9. Szia úristen! Nem tudok semmi értelmeset hozzá tenni !! Csak annyit hogy nagyon jó lett !!! Imádtam és még mindig sírok :,( !! De egyszerűen Imádom hogy tudsz ilyen zseniálisan írni ??? Olyan szomorú hogy mindjárt vége lesz :(( De akkor is nagyon gyorsan hozd légyszi a kövi részt !!! Most mit mondjak még
    mindig sírok !! Remélem valamilyen modon Roxy és Harry együtt lesznek
    Puszi:Angi<3<3:*
    Ui:Bocsi hogyha nem összefügően írtam de még mindig a rèsz hatása alatt vagyok !

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, köszönöm. Nagyon aranyos vagy, de nem olyan zseniális ez... sőt.
      Olyan aranyosak vagytok, hogy ezeket írjátok.
      Puszi

      Törlés
  10. Jézusom..én végig sírtam. Annyira beleélem magam basszus..magaménak érzem a törtènetet.... olyan rossz, hogy mindjárt vége..el sem hiszem.:(( Szilviiii .:'( te vagy a legjobb.:) <3 szeretünk és köszönjük ezt a csodálatos és egyedi történetet.;')) <3 <3 imádlak Szilvi.:)) nagyon ügyes és kreatív vagy.:DD sok puszi.:)) :* <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, nagyon köszönöm. :)
      Én köszönöm, hogy olvassátok a történetem.
      xx

      Törlés
  11. Szia! A te blogod a leglegjobb, ha vége is lesz sosem fogom elfelejteni ezt a történetet, mindig emlékezni fogok rá. Sokszor sírtam a részeken, a legkisebb baleseteken is. Kár, hogy vége lesz egyszer ennek a blognak, ahogy mindennek... de örülök, hogy rá találtam, mert hozott egy kis boldogságot is az életembe. Fantasztikusan írsz, talán majd egyszer újra elkezdem elolvasni előlről. Szeretném megköszönni, hogy létrehoztad ezt a csodálatos és egyedi blogot! <3
    Puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, köszönöm. :)
      Nagyon örülnék neki, ha újra olvasnátok a blogot, az azt jelentené, hogy nem felejtettétek el, és szükségetek van rá.
      <3
      xx

      Törlés
  12. Kedves bloggerína.

    Nem írok regènyt azt már a többiek megtették.
    Egy szóval a te blogod: Legjobb. Imádom.
    Hogy tudsz te ilyen jót írni. Gondolkoztam hogy küldjek dìjat de rájöttem hogy észre se vennéd meg különben is telóról vagyok.
    Izgatottam várom az új részt viszont rossz is mert egyre közeledünk a vègéhez.

    Na tessék ennyit a "nem írok regényt" mondatról.
    Boldog karácsonyt.
    Ui.: uj rész lesz még ebben az évben?!
    Puszi.. Barbara xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia.
      De igen észrevenném a díjat, és mindig megköszönöm ha küldik, de sajnos nincs időm, sem energiám kitölteni. :(

      Igen lesz új rész ebben az évben, ha nem leszek lusta akár már holnap fent lesz, de a hétvégén biztosan. :)

      xx

      Törlés
  13. Szilvi!
    Nagyon rossz ez nekem,ugye tudod!? Ez a kedvenc történetem,nem hagyhatod abba,ez nagyon...hagyjuk!
    A részt illetően,ez csodás.Am Zayntől meg Louistól el se búcsúzott. XD na mindegy!Harry meg Niall iszonyú aranyos,nem hiába vagyok Narry fan ;) Indult egy blogom,az is ilyesmi,remélem nem baj,úgysem tudom megírni ilyen perfectre...szóval arról lenne szó,hogy,ha nem baj,akkor kérhetnék tanácsot? Itt a blog,ha segítessz: angelinhell1027.blogspot.hu
    Köszi!
    És siess nagyon ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, tudom, hogy sokan szeretik ezt a történetet, de nem szeretném már húzni... hamarosan kiderül mi lesz Harryvel és Roxyval.

      Amúgy én is Narry fan vagyok, ők a két nagy kedvenc, persze Harry sokkal jobban...

      Megpróbálok benézni a blogodra, de nem ígérek semmit, sokan linkelnek nekem, nem mindegyikre jut időm, de ha benéztem írok majd.

      xx

      Törlés
  14. Szia.
    Jujujujuj a végén pillangók voltak a hasamban, mikor téged és Hazzat írtalak a blogomban. :P
    Annyira szépen le tudod írni a dolgokat, és annyira jobban írsz mint az elején. Nagyon ügyes vagy, (és ezt hidd el;) )
    Sajnálom, hogy már csak 1 rész és 1 epilógus van vissza, mert nagyon szerettem ezt a blogot, és remélem majd még fogsz valamit alkotni.
    Már nagyon várom a végét, hogy hogyan fogod megoldani ;)
    Puszi xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, köszönöm.
      Én is úgy érzem, hogy jobb vagyok mint az elején... de még nem elég jó.
      xx

      Törlés
  15. Szia,
    Általában minden blogerina kishitű,de ez nem is baj. De tw ténleg a dolgokat olyan jól,gyönyörűen íros le,hogy az na.
    Kár,hogy lassan vége,tudom sokan írták de ténleg kár.:D
    Az utolsó mondat
    A mondat
    Az utolsó
    Azzal tuti lesz valami, csattanó.:D
    Én imádom a happy end et meg ha rossz lesz a vége én mindkettőt szeretem.
    Ha nem happy end a vége én annak is örülnék,bár sejtésem szerint mindkettő lesz.mármint érted:D. Naaa
    Már rendes komit se tusok írbi.
    Imádunk szilvii♥
    U.i.:bocsi a helyesírási hibákért,de telóról nehéz.:(
    Ja és uto uto írat kb mikor lesz rész?
    Köszi,móni voltam. :-)) x

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, te is jól gondolod, az utolsó mondat az tényleg jelent valamit. :)
      Köszönöm, hogy írtál. :)
      Az utolsó rész a hétvégén várható, megpróbálom holnapra hozni.
      xx

      Törlés
  16. Szia..!
    Új olvasód vagyok...
    Tegnap vagy tegnapelőtt találtam rá a blogodra és egyszerüen nembírom abbahagyni az olvasást...
    K*baszott jól írsz és nagyon izgi a történet..
    Voltak részek amin röhögőgörcsöt kaptam, és voltak olyanok ahol sírtam..
    Vagy esetleg olyan a az ágyon táncoltam örömömbe csak azért mer Jane-t lebuktatták:D
    De most komolyan ki olyan hülye, hogy hajnal 2-kor a szobájába ül és neki ál táncolni, hogy " Oh Je, Ohe Je" ?!
    Vagy hogy olyan röhögőgörcsöt kap h egy hang se jön ki a torkán csak csapkod össze vissza mint egy retardált fóka:D Hát ez vagyok én...
    És komolyra fordítva a szót ( nem mintha eddig nem lettem volna komoly:D)
    Imádom a blogot...
    De van egy hatalmas hiba..
    Pont most fejeztem be és olvasni akartam a kövi részt, ( lehet h az utcsót, nemtom:))
    és nemtudooom:(( XD Bár lehet h örülnöm kéne, hogy nem tudom tovább olvasni mivel most éjszaka 03:54 van:D De akkor se bírtam letenni a telefont:D
    Na nem fecsegek itt neked.
    *suttogva* imádom a blogod!!:))
    Puszi xx"-ChristinaTomlinson-" xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, annyira szeretem az ilyen kommenteket olvasni. Az, hogy ennyire beleélitek magatokat a történetbe nagyon jól esik.
      Ráadásul hajnalok hajnalán is ezt olvasod. :D Tök jó.
      Köszönöm neked is, hogy írtál :)
      xx

      Törlés
  17. Szia..én egy olyan kérdést szeretnék feltenni neked hogy nem szeretnél egy blogot csinálni velem?Ha benne vagy akkor írok levelet :))
    U.I.:Nagyon jó lett ez a rész mint a többi de én úgy sírok mint ha most keletkezne egy óceán ami az én könnyemmel van tele :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, köszönöm de kihagynám a lehetőséget két okból is. Az egyik az, hogy kicsit pihenek az írás terén, plusz nem nagyon szeretnék senkivel közös blogot. Remélem megérted, de köszönöm, hogy rám gondoltál.
      Köszi. :)
      xx

      Törlés
  18. Úristen Szilvi! Nagyon jó írsz egyszerűen szerelmes lettem a blogba és az írásodba is!:) Elképesztő, hogy így letudod írni úgy nagyjából mindent! Imádtam ezt a részt és őszintén szólva remélem, hogy Roxy felébred! A blogod során nagyon sok érzelmet "facsartál" ki belőlem.. Sírtam, nevettem, bőgtem, röhögőgörcsöt kaptam.. Tudom nem teljesen vagyok komplett:D De hát a lényeg az, hogy sajnálom, hogy vége lett, de mint mondani szokták: Minden jónak vége szakad egyszer..:) Szóval Imádom a blogod! Várom az utolsó részt és az epilógust!:))
    xx Bogi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia.
      Köszönöm szépen.
      Próbálom kihozni magamból a maximumot, de soha nem vagyok magammal megelégedve.
      Nagyon örülök, hogy ennyi érzelmet kiváltott belőled ez a kis történet. Köszönöm, hogy írtál. :)
      xx

      Törlés
  19. Szia!
    Hűűűű... csak ennyit mondok... hűűűű!!! Épp az imént találtam rád a penna blogon. Rólam tudni kell, hogy "orvolvasó" vagyok, barangolok a blogok között és ha megtetszik a blog, akkor beleolvasok az írásaiba. Ezúttal is így történt, ugyan láttam, hogy 29. rész, nemsokára itt a vég, aztán lejjebb görgettem. 38 hozzászólás. Azt a mindenit!!! Tudhat valamit ez a blogger... leginkább ez járt akkor a fejemben.
    Elkezdtem olvasni, és megértettem miért. Én is hasonló témában szoktam írni, úgyhogy emiatt különösen elnyerte a tetszésem az írás. Bevallom, rögtön az első mondattal elraboltad a szívem! És tudod miért? Mert imádom azokat a bizonyos első gondolatokat, amik ténylegesen képesek meghatározni az egész történet hangulatát! Szerintem te nagyon jól megragadtad ezt és tovább is vezetted a továbbiakban is.
    A másik gondolatom ehhez hasonló volt. Kiforrott írásmód. Megfontolt íróval állok szemben, vagy csak zsigerből jön belőled. Mindenesetre szerintem nem kellene abbahagynod az írást, még amennyiben ezt a történetet befejezed!
    Ha a továbbiakban esetleg kritikára van szükséged, keress meg bátran, mert túl kevés színvonalas író van a blogok világában! Szeretném azt hinni, hogy én is, mert abban biztos vagyok, hogy te közéjük tartozol!
    Most nyitottam meg a blogom, illetve a facebook oldalam, és nagyra értékelnék egy-két kommentet, lájkot, de főleg építő kritikát!
    Itt megtalálsz:
    http://dianavilaga.blogspot.hu/
    https://www.facebook.com/dianavilaga
    Remélem még hallok felőled! :)
    Üdv:
    F.P.Diana

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia.
      Úristen köszönöm szépen. :) Nem tudod mennyire boldoggá tettél most.Főleg, hogy hasonló körökben mozgunk, mármint a téma terén. Én is nagyon kevés olyan bloggerrel találkoztam akinek megfogott volna az írása. És most felbuzdultam, így persze, hogy benézek hozzád. Fel is iratkoztam. :)

      Köszönöm, hogy írtál.

      Remélem beszélünk még...

      Puszi :)

      Törlés
  20. O?MG MÉG NEM AKAROM A VÉGÉÉÉÉT ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ:'((((((((

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia. Idáig mindig névtelenül írtam de a re kedvedèrt csináltam egy fiókot
      lenne pár kérdésem.
      -a részt és az epilógust együtt vagy külön hozod? Ha külön mikor?
      Ma hánykor lesz rèsz? Anya már rám szólt hogy huzzak.a géptől.
      Nem akarom hogy vége legye ennek a nagyszerű történetnek.
      Imádom ahogy írsz.
      Hűséges olvasód: Barbi.
      Ui.: majd küldök ajit. Nem muszály kitenni de úgy érzem ennyivel tartozok neked.
      Mégeg sger puszi és kitartás a végere. Boldog új évet. Barbi

      Törlés
    2. Szia, éppen most írom az utolsó részt. Az, ma a délután folyamán felkerül. Az epilógust szilveszter körül hozom, de lehet előbb, szóval külön érkezik majd.

      Örülök, hogy írtál, és nyugodtan küldd az ajándékot. :)
      neked is BÚÉK :)
      xx

      Törlés